Szinte mindenki játékra jelentkezett: a kispadon 3 cserénk volt. Mészáros Balázs tűzoltói szolgálat miatt nem tudott jelen lenni, bár a második félidőben megjelentek Csatári Balázzsal. A győztes csapatnak szóló szirénát köszönjük, kicsit halláskárosultak lettünk. :) Laukó Tomi eltiltását töltötte, de jövő héten már ő is pályára léphet. Gönczi Dávid pedig sajnos makacs sérüléssel küzködik. A kezdő keret kicsit felborult, mivel Sipos Ádám, az ifi csapat egyik meghatározó játékosa a kezdő 11-ben találta magát. Az időjárás, és mint mindig, a pálya kiváló minősége is kedvezett ezen a rangadón. A bajnokság vége felé az élmezőnyben eléggé feltornyosultak a csapatok pontjai. Nem voltunk ezzel másként mi sem, hiszen míg Nagykovácsi csapata a 4. helyen állt 41 ponttal, addig mi a 3. helyet foglaltuk el szintén 41 ponttal, de azt ne felejtse el senki, hogy 2 meccsel kevesebbet játszottunk. Mind két csapat számára a győzelem volt az elfogadható eredmény a 90 perc letelte után.

Már az első percben mi kerültünk helyzetbe, amikor Szente Gábor a labdát nem sokkal ellenfelünk kapuja mellé csavarta. A 10. percben Góré Zolihoz került a labda, melyet rutinosan megtartott, és bepasszolta Boros Rolinak, aki sajnos elhibázta. A 22. percben azonban óriási tombolást láthattak a kilátógató szurkolok, hiszen Szente Gábor átadott labdjátá játékos-edzőnk, Balla Endi a Nagykovácsi kapujába fejelte. Erre a pillantra várt mindenki, főleg ifistáink, akik belelendültek a szurkolásba. Elmondható, hogy a dobbal és nagy hanggal érkező ellendrukkeret jóval felülmúlta a mi szurkolói gárdánk. A 29. percben ellenfelünk került nagy helyzetbe, de egyenlíteni nem tudott. A 37. percben megszületett a megnyugtató második gólunk, melyet ismét Endi szerzett. Azonban a félidőt nem zártuk nagyobb fölénnyel, mivel a 42. percben ellenfelünk gólt talált, így 2:1-gyel fordultunk.
Valamikor az első félidőben - bocsánat, hogy nem tudom percre pontosan :) - egy elég sportszerűtlen esetnek lehettünk tanú. Ellenfelünk 6-os számú játékosa, aki mellesleg a CSK volt, brutálisan megtaposta Endi lábszárát. Szerencsére nem lett komolyabb gond, viszont szemmel láthatóak voltak a stopli csíkja, melyek enyhén szólva leszőrtelenítették edzőnk lábát. Hogy direkt volt, vagy sem, lényegtelen, a képek magukért beszélnek (feltöltöttem a Képek mappába, az első topikba). És igaz, ahogy ellenfelünk edzője mondta, hogy egy sérülésből nem lehet a meccs alatt megélni. De szerintem a két lőtt gólból már igen.

                                  

A második félidőben mind két csapat még jobban nyújtotta a 110%-ot, és a jelen lévő klubtársak, szurkolók egy nagyon jó iramú meccset láthattak. Nem volt hiány szabálytalanságokban sem, és a két csapat játékosai között lévő feszültségben sem. Az 51. percben ellenfelünk játékosai joggal mondhatták, hogy jól jön az öreg a háznál, hiszen Szmetana György a kapuba talált egy védelmi hibánk és egy korai kapuskijövetel miatt. Ekkor már 2:2 volt az állás, és mind a Szigetgyöngye játékosai, s mind a Nagykovácsi "alakulata" azon volt, hogy ne csak 1-1 pont jusson, hanem igen is győztest hirdessenek a meccs végén. Az 55. percben ellenfelünk CSK-ja akkor tiporta meg játékosunkat, amikor a labda már messze járt az ő pozicíójuktól. Mivel az esetet többen látták, köztük a játékvezető is, A 6-os számú játékos idő előtt mehetett zuhanyozni és egy újabb piros lappal a statisztikájában. A 69. percben Klement József hatalmas góljának köszönhetően nem csak hogy vezetést szereztünk, hanem el is néztük neki, hogy az első félidőben kicsit halványabban teljesített. A 87. percben szabadrúgához jutottunk, melyet Manó a felső kapufára tudott csak ellőni. Godn egy szál se, a meccset a szigetmonostori "család" nyerte meg, melynek persze ellenfelünk nem örült. Hozzá kell tegyem, hogy egy nagyon jó ellenféllel kerültünk össze ezen a mérkőzésen. Kellemesen tapasztalhattuk, hogy felemelt fejjel is ki lehet kapni, és kulturáltan el lehet hagyni az ellenfél létesítményét. Én meg külön köszönöm, hogy nem volt egy "szemét" egyesület a Nagykovácsi, mivel az öltözöjüket és a kispadjukat úgy hagyták el, ahogy mi átadtuk nekik: a szemét szétdobálása nélkül. A mi csapatunknak persze gratula, de azért a "fehér mezben becsúszást szurkolóink elé a zöld gyepen" témát mellőzhettük volna. :) Meg van bocsájtva, ifistáinknak meg persze millió köszönet a  hangulatért, amit a szurkolással teremtettek.

Eredmény: Szigetgyöngye - Nagykovács  3:2  (2:1)
Gólszerzők: Balla Endre 2, Klement József

Vanyó Csaba 6, Vaszilev Zoltán 7, Gönczi Ádám 8, Gönczi Simon 8, Balla Endre 9, Bottlik Zsolt 7 (Vígh Zoltán 7, 46'), Góré Zoltán 7, Szente Gábor 7, Sipos Ádám 7 (Bene Béla 7, 46'), Klement József 9, Boros Roland 7
(Az osztályzatokat ezúttal Vajda Ricsi elnökúr adta)

Balla Endre: "Két dologra vagyok nagyon büszke: a 'monostori családra és az ifistákra, akiket folyamatosan beépítünk a csapatba. Ők jól játszanak és fanatikusan szurkolnak a nagyoknak. Ez a győzelem igazi csapatmunka volt. Radovits Ádám majdnem eltörte a lábam, szerintem neki nem a pályán lenne a helye. A többi nagykovácsi játékos előtt le a kalappal, korrektek voltak. Sok sikert kívánok nekik!" - Sportszelet, 2010. május 25.

Varga László, Nagykovácsi edzője: "Hősiesen harcolt a csapatom, megpróbáltunk minden kedvezőtlen körülménnyel megbirkózni. Kétgólos hátrányból egyenlítettünk, de az emberhátrány után már nem tudtunk felállni." - Sportszelet, 2010. május 25.

Nagykovácsi csapatának véleménye

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés